„Úgy cselekedj, mintha minden rajtad múlna, de úgy bízz Istenben, mintha minden rajta múlna.” (Loyolai Szent Ignác)
Nem várhatunk arra, hogy Isten majd megoldja a problémáinkat és nehézségeinket. A változáshoz valóban szükséges bíznunk abban, hogy Isten velünk lesz, de az is fontos, hogy mi is megtegyük, amit most megtehetünk.
Ha Istennel, másokkal, önmagunkkal, a világgal egységben és békében szeretnénk élni, akkor erre alkalmassá kell válnunk. Minél jobban megismerjük önmagunkat, annál jobban látjuk, hogy mi választ el minket Istentől, másoktól, igazi önmagunktól. Az önismereti úthoz bátorság szükséges, bátorság kell ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni elakadásainkkal.
Talán azt gondoljuk, hogy jobb a problémáinkat nem is látni, úgysem lehet változtatni rajtuk, és tevékenységekbe vagy depresszióba menekülünk. Vagy azt gondoljunk, alapvetően rosszak vagyunk, elrontottunk dolgokat, úgysem lehet változtatni rajta, maradjon minden úgy, ahogy volt, azt már legalább megszoktuk.
De valahol mélyen, a zsigereinkben érezzük, hogy ez nem így van. Ha mégis vesszük a bátorságot, időt adunk magunknak és őszintén ránézünk helyzetünkre és elakadásainkra, akkor elindulhat bennünk a változás. A folyamat során felszabadulunk, kialakul egy barátságos, elfogadó, reális viszony saját magunkkal. Erőforrásaink elérhetővé válnak, az életerő és az öröm megjelenik életünkben.
PROBLÉMAKÖRÖK
önismeret
önbizalom és önbizalomhiány, identitás
életvezetési problémák
Merre tart az életem? Tart-e egyáltalán valamerre?
szorongás, stressz
párkapcsolati nehézségek
párkeresés
egyedüllét, magány
veszteségek
párkapcsolat felbomlása, gyász
hitbéli elakadások